Hogy miért?

Persze leginkább azért a puha békéért ami ilyenkor beköszönt. Nincs nyüzsgés. Azokkal vagyunk akiket szeretünk. Nagyon finomakat főzünk. Sokat játszunk. Órákat beszélgetünk a gyertyafényben.

De amiért még nagyon várom, hogy végre megoszthassam veletek azt a sok szépséges rajzot, és festményt amit ajándékba készítettetek és korektúrára küldtetek nekem.

Nagyon büszke vagyok rátok!

Egy kis ráhangolódás és már kezdjük is.

A lányok hitetlenkednek, hogy valóban képesek lesznek megtanulni rajzolni, de aztán belevágunk...

Adrienn mikor ehhez a feladathoz érünk, felhúzza szemöldökét és a sünit választja. Egyértelműen látszik a rajzán, hogy tökéletesen megértette, hogyan kell különböző felületeket létrehozni. Ezután már nincs is mit csodálkozni az önarcképén:

Fantasztikus, mert ami ritka itt az első pillanattól látszik és szépen alakul is mind a négyőjük stílusa.

Ildikó önarcképét érdemes összevetni a többiekével, maga a megtestesült festőiség. Lágy tónuskezelése nagyon ritka. Kiváncsi vagyok a festésére.

Gabi már rég kitette a falra az önarcképét, mikor még mindig hitetlenkedve nézi.

Hát ezt nem gondoltam volna..mondogatja, és mosolyog:

Megértem, itt most érdemes volna megmutatni az első rajzát, de mivel nem beszéltük meg, hogy közzétehetem így legföljebb később pótlom. Ő viszont ki tudta hozni a maximumot a 8B-s ceruzából. A többiek csak nézték, hogy a kezében mennyivel sötétebben fog. Az általa választott cica szeme, mint a mély tó.

És akkor elérkeztünk Boglárkához, aki már az első pillanattól kezdve másképp rakta föl a tónusokat. Majd egy későbbi bejegyzésben visszatérek még a teknikájára. Most viszont nézzük az önarcképét:

Itt külön részlet nagyítást rakok föl, hogy jobban megnézhessétek. Hidegtűs rézkarc finomsággal dolgozik.

Lehet gratulálni nekik!

Hétvégén Gyöngyösön rajzoltunk ismét. Ilyenkor ősszel rátartással kell indulni, mert Gödöllő után gyakran ködbevész az út. Most viszont a hajnal ezer színével szórakoztatott. Jóval hamarabb értem. Gondoltam körül nézek. Jóleső sétámon megállapítottam mennyire megszépült ez a város, és végül a buszpályaudvarral szemben egy nyugateurópai szinvonalú gyorséttermet találtam. Olyat ahova szivesen betér az ember egy jó kávéra, szendvicsre, salátára miközben várja a Mátrába induló járatot. Meglepetésem akkor lett teljes, mikor később megtudtam, hogy nem egy nemzetközi válalkozás profi gyönyszemében ínyenckedtem, hanem családi vállalkozás professzionalizmusával találkoztam. Szóval, ha arra jártok ne haggyátok ki!

Különösen a forró túrós sütit fagyival, erdei öntettel!

Pont a lényeget felejtettem el majdnem: Manhatten Burger (Koháry út. 19) 

Kristóf személyi tréningen vett rész nálunk.               

Miután három napot igen elszántan végigrajzoltunk, büszkén készül a kiállításra.

Nem véletlenül...

Mivel azóta már az osztályának is részletesen előadást tartott, megbeszéltük, hogy én is bemutatom honnan-hova jutott?

Első rajz:

Hagyományos értelemben nem értékeljük jónak ezt a rajzot,

bár megjegyzem Picasso nagyra tartotta volna

ezt a ritka lényegretörő ábrázolást.

Pár órával később:

Kristóf hip-hop táncra jár, ezért esett a választás erre a feladatra.

Már itt jól látszik a változás.

Aztán csak rajzoltunk, nevettünk, ettünk és rajz rajzot követett.

Észrevétlenül elrepült a 3 nap:

Az eredmény önmagáért beszél! Végül Kristóf táncbemutatót tartott jutalmul nekem.

Így itt mindenki előt, szeretnék gratulálni neki, mert megérdemli:

Ülök a gép előtt,

de hiába nézem a leveleiteket

csak egy szó lüktet az agyamba:

http://www.nlcafe.hu/noklapja/20110406/rajzoljunk_a_jobb_agyfeltekenkkel/

Gera Béla hosszas unszolásunkra önálló virtuális galériát indított.

Így kedvetekre portyázhattok az oldalán.

Persze az nem azt jelenti, hogy mostmár itt nélkülöznötök kell a képeit.

Például itt közlöm a két legutoljára publikáltat:

egy Aktot (40x50cm)

és egy Napraforgót((40x50cm).

Mindkét képnél külön figyelmet érdemel a képkivágás nem mindennapi módja,

ezzel teremtve feszültséget a szemlélőben.

No és akkor itt az oldal, ahol a további képeket megtaláljátok:

http://gbmart.webnode.hu/

De az internet hálójába keveredett és csak mostanra sikerült kibogozni.

Először is kezdjük a tárlatvezetést egy tiszai alkonyattal:

Különösen izgalmassá teszi a kompozíciót a nézőpont. Hogy nem a jobb- vagy bal part, hanem valahol bent a vizen készült. A másik amit érdemes megfigyelni, hogy milyen ügyesen alkalmazza a szines szürkéket. Ezzel éri el, hogy a Nap nem simán egy világos folt, hanem kiragyog a képből.

Itt külön nem kommentálom, inkább beszéljenek magukért a részletek:

No és ha virágok, akkor jöjjön még egy könnyed darab:

és még egy citrom:

Még küldött egy képet Csilla, de azt majd egy következő bejegyzésben mutatom meg.

Épp, hogy felraktam a faleveles bejegyzésem, mikor jött az üzenet, amiben Zsuzsa jelezte, hogy pont most végzett egy 90x90-es nemezzel. Szabadkozott, hogy nincs még beszegve, de annyira szép, hogy én ezt így frissiben megosztom veletek. 

De ha hogy ne árvállkodjon itt ez a szép alkotás,

iziben egy mini tárlatot nyitok,

lehet licitálni rájuk (ugyan nem eladók):

És végül, de nem utolsó sorban az alkotó alkotás közben :-)

Érdemes kihasználni a napsütédt, a szinesedő lombok

mindenkire inspirálólag hatnak. 

Ki fotózza.

Ki rajzolja

Ki mandalát készít az elmúlás szineiből.

Olyan is van aki felhasználja texturának a képeihez,

De a legizgalmasabbak ezek a levelet alapanyagul használó

kivágások Lorenzo Durantól:

akit érdekel bővebben itt talál róla anyagot:

http://www.madeinslant.com/2011/07/leaf-cut-outs-by-lorenzo-duran/

Hát így:

Avagy hogy tekintsük át pár perc alatt az elmúlt 500 év stílusait.

Philip Scott Jhonson brilliáns anyagához jó szórakozást,

és hogy teljes legyen az élvezet egy kis cselló szóló Bach-tól!

Hétvégén ismét Gyöngyösön rajzoltunk.

Feladat feladatot követett, majd Gábor még a vércsoki szintünkről is gondoskodott...

Itt még látszik, hogy maguk se hiszik milyen portrék kerülnek ki rövidesen a kezük alól,

pedig büszkék lehetnek rá:

És mielőtt bárki arra gondolna, hogy Nicolas Cage titokban Gyöngyösön rajzolt, téved, de van némi hasonlóság. :-)

(Erről a képről van szó a levélben)

Azt a rajzot amit utoljára rajzoltam, amin a ló meg a kislány van

azt Anyának ajándékoztam születésnapjára.

Mindenkinek aki a családban van plusz Tibi bácsinak megmutattam a rajzokat,

ezeket a véleményeket alkották róluk:

Nagyjából ennyi amit hozzá tudtak fűzni :)" 

Tekla

Régen tettem már föl festővideót.

Itt egy szép példa a festőkéssel való képfelépítésre.

 a második nap végefelé...

Érdemes megnézni pár rajz részletétt:

A hám cizellált kidolgozását,

vagy ami nem könnyű feladat, a sörény anyagszerűségét.

Itt is fantasztikus a felületkezelés.

Szinte érezni a kutyus dús, puha bundáját.

Lehet gratulálni Teklának!

A héten megint indul a rajzkurzus, és arra gondoltam, hogy minden különösebb magyarázat nélkül megmutatnám milyen is egy ilyen. Persze az, hogy a végén engem is megleptek az külön öröm, de szeretném levelestől virágostól megörökíteni..

Rajzolunk....rajzolunk...és ...rajzolunk

és a végén kiállítjuk:

Közben eszünkbe jutott, hogy gyorsan mellé tesszük, hogy honnan indultunt ..

Vegyük például Rékát:

Már az első rajzán látszik, hogy nem ma volt először ceruza a kezében, de érdemes megnézni mivé fejlődött:

Eszter rajzát is érdemes megnézni közelebbről:

De Ági érzékeny önarcképe is fantasztikus:

No és itt van Laura szépséges rajza is

És végül, de nem utolsósorban Ancsa, aki azóta már Angliában van:

Ezen a képen meg együtt ahogy nézik mit szólok a meglepetéshez:

Nagyon büszke vagyok rájuk.

Csillát nem hagyta nyugodni a nádas. Éjjel küldte a továbbfejlesztett képet. 

Akkor most jöjjön az ilyen volt:

Ilyen lett:

Jól látható az akril előnye. Ahogy rétegről-rétegre érlelhető a kép.

Szerintem jót tett a nádasnak a pihentetés.

Ezt a képet is Csilla küldte, miközben festünk..

Látszik milyen rossz volt a kedvünk.

Szoktam mondani, hogy mindenki figyelje magát alkotás közben. Vannak témák, eszközök, szinek amik makacsul ellenállnak nekünk, míg mások meg vonzanak. Tudjátok ez az út vezet a saját stílus megteremtéséhez. Érdemes megnézni a három alkotót, no meg a képeiket. Az itt bemutatott munkák témáit már ők választották.

Zsuzsa csupa lendület, a színek, fények felületek bűvőlték el. Nem véletlen, hogy másik

nagy szerelme a nemezelés.

Annát vonzzák a finom részletek, lágy szinátmenetek. Itt jegyzem meg, hogy a kurzus alatt egy bravurosan megfestett gyurgyalag is kikerült az ecsete alól.

Csilla témája a víz volt. Jól látható milyen érzékletesen oldotta meg. A víz víz lett,

a nádas nádas.

A csatoltvideóban érdemes figyelni, mennyire kevés színnel dolgozik a festő. Azt se feledjétek, hogy a kék-narancs milyen viszonyban van egymással? Amit érdemes még figyelni mennyire másképp viselkedik ugyan az a festék vizesen futtatva, félig száradó felületen no és mikor már teljesen száraz a papir. Ennek a ritmusára épít a festő. 

Jó tanulást!

Avagy ügyes trükkök