Egy kis ráhangolódás és már kezdjük is.

A lányok hitetlenkednek, hogy valóban képesek lesznek megtanulni rajzolni, de aztán belevágunk...

Adrienn mikor ehhez a feladathoz érünk, felhúzza szemöldökét és a sünit választja. Egyértelműen látszik a rajzán, hogy tökéletesen megértette, hogyan kell különböző felületeket létrehozni. Ezután már nincs is mit csodálkozni az önarcképén:

Fantasztikus, mert ami ritka itt az első pillanattól látszik és szépen alakul is mind a négyőjük stílusa.

Ildikó önarcképét érdemes összevetni a többiekével, maga a megtestesült festőiség. Lágy tónuskezelése nagyon ritka. Kiváncsi vagyok a festésére.

Gabi már rég kitette a falra az önarcképét, mikor még mindig hitetlenkedve nézi.

Hát ezt nem gondoltam volna..mondogatja, és mosolyog:

Megértem, itt most érdemes volna megmutatni az első rajzát, de mivel nem beszéltük meg, hogy közzétehetem így legföljebb később pótlom. Ő viszont ki tudta hozni a maximumot a 8B-s ceruzából. A többiek csak nézték, hogy a kezében mennyivel sötétebben fog. Az általa választott cica szeme, mint a mély tó.

És akkor elérkeztünk Boglárkához, aki már az első pillanattól kezdve másképp rakta föl a tónusokat. Majd egy későbbi bejegyzésben visszatérek még a teknikájára. Most viszont nézzük az önarcképét:

Itt külön részlet nagyítást rakok föl, hogy jobban megnézhessétek. Hidegtűs rézkarc finomsággal dolgozik.

Lehet gratulálni nekik!

Hétvégén Gyöngyösön rajzoltunk ismét. Ilyenkor ősszel rátartással kell indulni, mert Gödöllő után gyakran ködbevész az út. Most viszont a hajnal ezer színével szórakoztatott. Jóval hamarabb értem. Gondoltam körül nézek. Jóleső sétámon megállapítottam mennyire megszépült ez a város, és végül a buszpályaudvarral szemben egy nyugateurópai szinvonalú gyorséttermet találtam. Olyat ahova szivesen betér az ember egy jó kávéra, szendvicsre, salátára miközben várja a Mátrába induló járatot. Meglepetésem akkor lett teljes, mikor később megtudtam, hogy nem egy nemzetközi válalkozás profi gyönyszemében ínyenckedtem, hanem családi vállalkozás professzionalizmusával találkoztam. Szóval, ha arra jártok ne haggyátok ki!

Különösen a forró túrós sütit fagyival, erdei öntettel!

Pont a lényeget felejtettem el majdnem: Manhatten Burger (Koháry út. 19) 

Kristóf személyi tréningen vett rész nálunk.               

Miután három napot igen elszántan végigrajzoltunk, büszkén készül a kiállításra.

Nem véletlenül...

Mivel azóta már az osztályának is részletesen előadást tartott, megbeszéltük, hogy én is bemutatom honnan-hova jutott?

Első rajz:

Hagyományos értelemben nem értékeljük jónak ezt a rajzot,

bár megjegyzem Picasso nagyra tartotta volna

ezt a ritka lényegretörő ábrázolást.

Pár órával később:

Kristóf hip-hop táncra jár, ezért esett a választás erre a feladatra.

Már itt jól látszik a változás.

Aztán csak rajzoltunk, nevettünk, ettünk és rajz rajzot követett.

Észrevétlenül elrepült a 3 nap:

Az eredmény önmagáért beszél! Végül Kristóf táncbemutatót tartott jutalmul nekem.

Így itt mindenki előt, szeretnék gratulálni neki, mert megérdemli: